„Fiatalságomat Litvániában a Kelet és Nyugat közötti politikai határok alakították. Amióta művészettel foglalkozom, folyamatosan kerestem a diszciplináris vagy a mediális határokat, hogy túllépjek rajtuk. De alapvetően maga a közös együttélés eszméje érdekel; a művészet pedig számomra az információ tárolásának és a különböző helyek vagy kultúrák közötti transzformációnak a kitüntetett módja. Van egy különleges jelenség, amely mindig is elbűvölt: az áramló (dinamikus) folytonosság, amely bizonyos művészi pozíciókban mutatkozik meg. Egyes műalkotások soha nem érnek zsákutcába, folyamatosan áramlanak és képesek energiát előállítani. Úgy tűnik, hogy az ember alkotta határok könyörtelen eltolása és megszüntetése, valamint új formátumok kitalálása elengedhetetlen része ennek a folyamatnak. A titok szerintem az, hogy a kiindulópont felé haladunk, ahelyett, hogy a kiindulási pontnál kezdenénk."

Patricija Gilyte képzőművész, az OSTRALE O11 és O16 kiállítások korábbi résztvevője, a REWIND-PLAY_FORWARD című Kaunas Biennále (2011) meghívott művésze. 2017-ben a müncheni Művészetek Házában tagja volt a “Factor X. The Chromosome of Art” kuratóriumi csapatának. Tagja Német Művészek Szövetségének, a Litván Művészek Szövetségének, valamint a  Letmekoonak (Litván Interdiszciplináris Művészek Szövetsége). Tanulmányait a Vilniusi Művészeti Akadémián / Kaunasi Művészeti Intézetben és a Müncheni Képzőművészeti Akadémián végezte.  A helyspecifikus alkotások mellett munkái főleg performatív szobrászati alkotások, videók és installációk, fő kérdései a határokkal kapcsolatos problémák. Különböző ösztöndíjas művészeti rezidenciák és együttműködések résztvevője Németországban, Ausztriában, Litvániában, Lengyelországban, Görögországban, Szerbiában, Törökországban és  Svájcban. Videóműveit több nemzetközi kiállításon mutatták be. 2019-ben a litvániai Klaipedia Műcsarnokában (KKKC) mutatta be EQUINOX című önálló kiállítását, 2020-ban pedig a vilniusi Vytautas Kasiulis Művészeti Múzeumban nyílik önálló tárlata. A "Kaunas - Európa Kulturális Fővárosa 2022" iroda felkért munkatársa.

„Nehéz általánosságban hinni a kurátori munkában, mindez pedig arra csábíthat bennünket, hogy a szövegek vonatkozásában a kurátori tevékenységet phylaktérionként értelmezzük. A kép másságának orvoslásaként azokat a kibontott végű tekercseket hívták így, amelyekre egykor a képi ábrázolás hatókörét meghaladó történeteket írták, s az ábrázolt figurák nyakába akasztották. A szó viszont eredetileg őrhelyet jelentett, amulettet, imaszíjat. A szöveg tehát őrködik a jelentésen, rögzíti vagy rögzíteni próbálja azt. A kép pedig elfogadja, magán hordja, vagy éppenséggel parazitának tekinti. Az viszont, hogy milyen jelentéseket olvasunk le a képekről, azon is múlik, hogy milyen szövegeket olvasunk.”

Kukla Krisztián kurátor és az art quarter budapest művészeti vezetője. A Debreceni Egyetemen doktorált művészetfilozófiából, DAAD ösztöndíjasként művészettörténetet és filozófiát hallgatott a münsteri WWU-n. Jelenleg egyetemi adjunktus a Milton Friedman Egyetem Kommunikáció- és Művelődéstudományi Tanszékén, óraadó a Pázmány Péter Katolikus Egyetem esztétika tanszékén. 2011-től 2015-ig a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ vezetője volt. 2015-től a legjelentősebb magyarországi kortárs képzőművészeti díj a Leopold Bloom Díj szervezője.

„A látszólagos valóság rendszerének destabilizálási módjait keressük a diszkurzív elemzés (és a vizuális reprezentáció) mechanizmusai révén, hogy olyan hiányosságokat, felderítetlen lehetőségek területeit hozzuk létre, amelyek túlmutatnak az uralkodó kulturális politika által elrendelt választási lehetőségeken. Érdeklődünk az imaginatív geográfia (E. Said) témái iránt, azaz - más helyek, emberek és tájak ábrázolásmódjai iránt, valamint aziránt, ahogyan ezek az elképzelések megmutatják feltalálóik előítéleteit és vágyait, és a szerzők és elképzeléseik szubjektumai közötti hatalmi viszonyokat. A nem intézményes oktatási platformokban rejlő lehetőségeket keressük, hogy kollektivitások jöhessenek létre, hogy megvalósulhasson a kritikus álláspontok nyilvános cseréje, és személyes kapcsolatba kerülhessünk a hivatalos igazság- és hiedelemrendszer koncepciójával."

A Slobodne Veze művészek, kurátorok és kulturális szakemberek önszabályozó kezdeményezése, amelyet 2009-ben alapítottak. Két alapító tag vesz részt a kurátori csapatban: Ivana Meštrov (balra) művészettörténetet és régészetet tanult a párizsi Pantheon-Sorbonne Egyetemen, a kortárs művészetre szakosodva. Jelenleg a rijekai Modern és Kortárs Művészeti Múzeum (MMSU) kurátora, a múzeum 2020-as Európai Kulturális Főváros kiállításprogramjának szervezője. Nataša Bodrožić (jobbra) a zágrábi Politikatudományi Karon, a lyoni Lumiere 2 Egyetemen és a Belgrádi Művészeti Egyetemen tanult. Számos kiállítás, szimpózium és köztéri projekt kurátora és szervezője Horvátországban és külföldön. Ivana Meštrov és Nataša Bodrožić mindeketten kurátorai voltak az európai fiatal művészek biennáléjának, a MEDITERRANEA-nak, amelyet 2013-ban rendeztek Anconában, Olaszországban.

„A kortárs munkánk központi kategóriája, amelyet a beavatkozás, a társadalom gazdagítása és a megújuláshoz való állandó hozzájárulás szelleme hordoz. Ez csak akkor lehetséges, ha korunk kérdései, témái és paradigmái nem egy nézetre redukálódnak. Sokrétű válaszokat, egyéni álláspontokat és összetett művészi perspektívákat keresünk. Saját attitűdjeink folyamatos vizsgálata, az idegen és az új érdeklődő körbejárása számunkra egyszerre alapvető hozzáállás és kihívás. A kifelé tekintés lehetőséget nyújt számunkra, hogy saját nézőpontunkra reflektáljunk, nyitott diskurzusba helyezzük. Számunkra a kreativitás a kulturális identitás, a globális csere, a városi szabad tér és a művészet empirikus játékának erőiből fakad. Ezek népszerűsítése és kihívása folyamatos küldetésünk.”

Andrea Hilger (jobbra) az OSTRALE igazgatója és művészeti vezetője. 1970-ben született Lipcsében, 2007-ben alapította meg az OSTRALE - Kortárs Művészeti Központot; A TANZart Dresden alapítója 1997; HILLUMINATION fény- és színpadművészet 2001; A Drezdai Táncszínpad tagja, majd 1999 óta igazgatósági tagja, Drezda város díjazottja 2009-ben; Az Európai Kulturális Főváros 2025-re kandidáló városok konferenciájának egyik szervezője. Antka Hofman (balra) az OSTRALE igazgatóhelyettese, társalapítója és társelnöke, 2013 óta a kiállításépítő csapat vezetőhelyettese. 1977-ben született Großenhainban, művész, kulturális menedzser, Drezdában és Heiligendammban él és dolgozik. Művészként önálló kiállításai voltak Berlinben, Lipcsében és Drezdában, valamint különféle csoportos kiállításokon vett részt Németországban, Lengyelországban, Oroszországban, Belgiumban, Spanyolországban és Máltán.